A legérdekesebb történetek a 3. birodalomhoz fűződnek, ahol célul tűzték ki, hogy bizonyos SS alakulatok olyan képzett német juhászokat kapjanak, melyek kommunikációs képességei messze meghaladják elődeikét. Mi több, beszélnek! Az 1920-as években már egyes német állatpszichológusok azt próbálták bizonyítani, hogy a kutyák az emberéhez fogható intelligenciával rendelkeznek. Sőt, a gondolatátvitel lehetőségeit is vizsgálták.

A hatalomra törő náci párt olyannyira magáénak érezte a – főleg német kutyafajták irányában végzett – kutatásokat, hogy egy Hannover mellett létrehozott úgymond „kutyaegyetemet” a végsőkig támogattak. Az 1930-ban alapított, ASRA névre hallgató állati kommunikációs oktatási intézmény mögött állítólag maga Adolf Hitler állt fő támogatóként. A mendemondák szerint az iskola célja a kutyák emberi beszédre történő tanítása volt. A kutatások ugyanis bebizonyították, hogy egyes kutyák akár 200 szót is meg tudnak különböztetni egymástól, illetve betűket is felismernek.

Ahhoz, hogy náci csodafegyver lehessen a német hadi kutya, már csak az hiányzott, hogy beszélni is tudjanak. Tény, hogy léteztek kutyák, melyek emberi hangot, szavakat is utánozni tudtak, de semmi nem igazolja azt, hogy a német hadigépezetben bármilyen szerepet is kaptak volna beszélő, vagy bármilyen szokatlan módon kommunikáló kutyák.

Adolf Hitler közismert kutyaszeretete azonban enélkül is tetemes véráldozattal járt. A családoktól elkobzott, sok esetben kényszersorozással hadrendbe állított kutyák tízezrei lelték halálukat harci vagy mentési cselekmények során. Azontúl a náci vezér kedvence a Blondy névre hallgató német juhász is a fanatizmus áldozata lett. A család kedvence a háború végnapjaiban a berlini bunkerban töltötte mindennapjait, és Hitler utasítására pusztították el röviddel a kapituláció előtt.

A munkára, mentő- vagy őrző-védő kutyának tökéletesen alkalmas német juhászok térhódítása a háború után viszont világszerte dinamikusan növekedett. A tenyésztés mekkája a neves német kennelek mellett ma Csehország, Szlovákia és Magyarország. A felelőtlen szaporítás, túltenyésztés következményeképp ma nemcsak a német, hanem a hazai menhelyek is dugig vannak német juhászokkal és keverékeikkel. Örökbe adásuk itthon és külföldön is nehézkes.

A fegyveres- és mentőalakulatok állományában ehhez képest elenyésző mennyiségű egyedre van szükség. Problémát jelent még világszerte az is, hogy az állományból történő kivételük, nyugdíjazásuk után ki gondoskodik róluk. Ma Európában is csak néhány országban működik kifejezetten német juhász fajtamentés.

Így Magyarországon is. A magyar Német Juhász Fajtamentő Alapítvány menedéket nyújt a leszerelt, kiszolgált szolgálati kutyáknak. Tevékenységük elismerést érdemel.